Egy délután, egy szabad délután,
Lazítanék lustán,
De senki nem zavar.
Figyelném az eget,
Ennék süteményt, édeset,
Ez aztán a pazar.
Mintha örökre tartana,
Soha nem is zavarna,
Ha elaludnék hamar.
Álom lenne,
De soha el nem menne,
Valami majd betakar.
Felébredek, rémálom,
Miről is szólt az álmom,
Engem teljesen kifacsar.
Visszaemlékezni, az a legnehezebb,
Ez már nem lehet szebb,
Marad a zűrzavar.